harmadik nap

Gondolkoztam, mivel is folytassam, végül úgy döntöttem, hogy előzőleg felvetett gondolataimból a "politikus, mint egyén" irányába indulok el.

Azt ugye tudjuk, hogy a politikusok-pártok nagyrésze hazudik vagy legalábbis az igazságot olymértékben ferdíti, hogy az már észbontó. Teszik ezt többféle okból is. Egyrészt azért, hogy magukat jobbnak szinte már-már megváltónak tüntessék fel a többi politikussal-párttal szemben. Másrészt azért, hogy a rájuk szavazó emberek elé egy jobb lét délibábját téve, a szavazatokat a megfelelő helyre tetessék. Harmadrészt - és ez a legfontosabb - pedig azért, mert pontosan tudják: A jelen rendszerben bárki hatalomhoz jut, annak 4 évre be van biztosítva, nemhogy a fényűző megélhetése, hanem a mentelmi joga is. Egy olyan szerephez jutnak hozzá, hogy döntéseket hozhatnak, személyes felelősség nélkül, mindezt úgy, hogy pl. a saját járandóságukat, "fizetésüket" is maguk állapítják meg. Nem kecsegtető egy ilyen "állás"? Ugye, sokunknak az? Talán még "füllenteni" is megéri érte.

Hozzátenném, ha a saját fizetésük megállípítása lenne csak a probléma, akkor foglalkozna vele a fene. De mindenről ők döntenek. Mégpedig úgy, hogy az igazán fontos szakmai kérdésekhez (pl. mennyi legyen a gázártámogatás vagy mennyi legyen a családi pótlék vagy épp a jövedéki adó, kitől vásároljunk vadászgépet, stb.) a legtöbbjük teljesen sötét. Ez így lehet első hallásra kissé erős kijelentésnek tűnik. Ezért tegyünk e kérdésben egy kis kitérőt.

Ha esetleg, valakiben az a gondolat támadna ellenérvként, hogy: "Dehát megkérdezik a döntés előtt a témában járatos szakértőket és csak utána szavaznak". Azoknak csak azt tudom mondani, hogy azok a szakértők, akiket nem az országban lévő adott szakmai csoportok teljes egésze delegál (teszem fel egy ideálisan működő szakszervezet), hanem a politikai elit által választtatnak ki a szakértői szerepre, azok véleménye, meglátásai, javaslatai, mitől lennének szükségképpen és megkérdőjeleztetetlenül helyesek? Ezek a szakértők az adott szakterület elitjéből vannak kiválasztva. A gond csak ezzel az, hogy tudjuk: A szakmai elit nálunk, de a legtöbb országban ugyanígy, abszolúte nem feltétlenül jelent garanciát arra, hogy valóban a legkiválóbb kvalitásokkal rendelkező emberek az adott szakterületen. Baromigyorsan kell eszünkbe jusson, hogy hány magas szakmai kvalitású ember távozott tőlünk külföldre, mert az itteni "szakmai elit" le se tojta az eredményeit. Nos, ebből a hazai "szakmai elitből" kerülnek ki, a mi úgynevezett szakértőink, akik a mi úgynevezett "döntéshozóinknak" a véleményét megpróbálják formálni. Azért tettem idézőjelbe a döntéshozót, mert az előzőekből is látszik, hogy a szavazás csak hiányos ismereteikre hagyatkozott választás, totózás vagy a másik eset, hogy a párt megmondja: ezt a gombot kell nyomni, mert a szakértőkkel megvitattuk a dolgot és az lesz a jó.

Újabb hibára szeretnék rámutatni. Tegyük fel, hogy minden ésszérvvel és logikával ellentétben a szakértők valóban magas kvalitású emberek és javaslataik megvitatásánál valóban az ország és minden lakosának boldogulását tartják elsőként szem előtt. Mégis, aki a döntést meghozza - megnyomja a gombot - az ugyebár nem a szakértő, hanem a politikus. A szavazás név nélküli. A szakértői kört sem ismerjük, amely a kérdésben a javaslatokat tette. Mégis akkor, vajon ki is nyomta meg azt a szavazógombot a valóságban? Ugye? Nem tudjuk, gőzünk sincs. Így marha egyszerű és nyugodt élete van a politikusnak, hiszen döntéseit más, névtelen emberek bevonásával hozza, valamint védi őt a szavazás névtelensége is. A lista, hogy kik, melyik gombot nyomták meg, az ugyan lekérhető, de a döntése mögött álló indok a legritkábban származtatható az adott politikustól, így még akkor sem lehet egyértelmű felelőst megtalálni, ha a gombnyomás mögött álló név ismert. Ugye milyen zseniálisan van kitalálva a rendszer? Egyszerűen a lehetőség sincs meg benne, hogy egy hibás döntés okozóit valaha is felelősségre lehessen vonni!

Ha teszem fel Gizike néni, akinek nemhogy a fizetésébe nincs beleszólása, de lassan már az is meg van szabva neki, hogy hányszor mehet ki wc-re. Gizike néni, aki 3 műszakban dolgozik valami gyárban és a munkája az, hogy gombokat nyomogasson és teszemfel egy egy végiggürizett éjszakai műszakos hét utolsó napján félrenyom egy gombot, akkor ő azonnal felelősségre vonható. Hiszen még az is figyelve van, hogy mikor és mennyi időre hagyja ott a posztját eü. szükséglete miatt. Gizike néni, nemhogy felel a főnökei felé, hogy ne csesszen el semmit, de felel munkatársai felé is, hogy velük se csesszen ki és természetesen felel a családja felé, amely részben vagy egészben az ő fizetéséből él. Nos őt nem támogatja a szakértői gárda, nem névtelenül teszi a dolgát, mindenért felelősségre vonható, pedig ugye a politikusokkal ellentétben sokkal kisebb értékekért felel, sokkal kisebb volumenű kérdésekben hoz döntést.

Jusson eszünkbe, a politikus kivonulhat a parlamentből bármikor gond nélkül. Őt nem ellenőrzi, vagy dádázza meg érte senki. Nem kis értékekért, apróságokért felelnek, hanem egy országért.

Gizike néni vs. politikus. Nem felháborító?

A legszörnyűbb azonban az, hogy szegény Gizike néni, ha esetleg ezt fel is ismeri és nem megy el szavazni, rögtön le van cseszve a többiek által, hogy: "Nem érdekel az ország sorsa? Még szavazni se vagy képes?" Gizike néni meg csak csendesen válaszolhatná: "Én meg nem tudok menni, mert hétvégén túlórázok. Félrenyomtam 1 gombot, gyártottam 100 selejtet, most dolgozom le."

Inkább mennék segíteni Gizike néninek, mint szavazni. Többet ér. Gizike néni megnyerte az én támogatásomat nem kellett hozzá kampányolnia sem. Én rá szavaznék.